Skip to main content

Szerzői jog

A szerzői jog védi a művészet és a tudomány bármely területén létrejött egyéni, eredeti alkotásokat, esztétikai színvonalától vagy a műre vonatkozó értékítélettől függetlenül. A műveket nem kell levédeni, a szerzői jogi oltalom automatikusan keletkezik a mű létrejöttével, és a szerző halálát követő évtől számított 70 évig marad fenn.

 

Szerzői jog ügyvéd – Dr. Krajnyák & Társa iroda

A Dr. Krajnyák & Társa szerzői jogi ügyvédi iroda gyakran jár el a szerzők helyett és nevében, hogy a műveiket önkéntes műnyilvántartásba vegye, a szerzői jogi művek védelmében a jogsértőkkel szemben fellépjen. 

Forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken, ha bővebben tájékozódnál a szerzői jog védelemről, átruházásról, vagy szerződéskötésről! 

A szerzői jog fogalma: mi jelent pontosan?

Tisztázzuk először is a szerzői jog fogalmát. A szerzői jog védi a művészet és a tudomány bármely területén létrejött egyéni, eredeti alkotásokat, esztétikai színvonalától vagy a műre vonatkozó értékítélettől függetlenül, pusztán a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján.  

Mire terjed ki a szerzői jogi védelem?

A szerzői jogi védelem a következő alkotásokra terjedhet ki:

  • irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, nyilvánosan tartott beszéd;
  • színmű, zenés színmű, táncjáték és némajáték, zenemű (szöveggel vagy anélkül);
  • rádió- és televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű;
  • rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, fotóművészeti alkotás, jelmez, díszlet és azok terve, ipari tervezőművészeti alkotás;
  • térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás és annak terve, valamint épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás és annak terve;
  • számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programokat és az operációs rendszereket is. 

A szerzői jog időtartama

A szerzői jogi oltalom alá eső műveket nem kell levédeni, szerzői jogi oltalom automatikusan keletkezik a mű létrejöttével. A szerzői jogi oltalom időtartama a szerző halálát követő évtől számított 70 év. 

A szerzői jogi és az iparjogvédelmi oltalmak közötti különbség

Míg egy találmánnyal kapcsolatos jogát a feltaláló akkor tudja érvényesíteni, ha az szabadalmi oltalommal rendelkezik, azt egy hivatali eljárás során „levédette”, hasonló a helyzet egy céges logó esetében, érdemben az azzal kapcsolatos jogok akkor érvényesíthetők, ha az védjegyoltalom alatt áll, és persze ugyanez a helyzet a dizájnoltalom elsetében is. Ezzel szemben a szerzői jogi oltalommal kapcsolatban nincs ilyen követelmény. A szerzői jogi művek a törvény erejénél fogva védettek. A szerzőt a szerzői jog alapján személyhez fűződő és vagyoni jogok illetik meg. 

A szerzői jogi alkotást a jogvédelem a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ez azt jelenti, hogy a „csúnya” képet, vagy a „rossz” dalt is megilleti az oltalom. A szerzői jogi perekben gyakran elhangzik védekezésként alperesi oldalról, hogy az adott mű nem is áll oltalom alatt, hiszen az olyan „banális”, „snassz”, stb., hogy azt bárki megalkothatná. Az egyéni, eredeti jelleggel kapcsolatos elvárás meglehetősen alacsony. Amennyiben egy szerzőnek volt választási lehetősége az alkotás során, szabadon alakíthatta az adott művet, akkor megállapítható a szerzői jog fennállta és egy szerzői jogi perben nem fog helytállni az a védekezés, hogy az alkotásban nincsen semmi különleges. 

A szerzői joggal kapcsolatos szakkérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület tud szakvéleményt adni.  

Miért érdemes szerzői jogi ügyvédhez fordulnom?

A szerzői jogi művek oltalmazhatóságával kapcsolatban annak ellenére érdemes jogi szakértővel, szerzői jogi ügyvéddel konzultálni, hogy ezek a művek törvény erejénél fogva oltalom alatt állnak. 

Ügyvédi irodánk tapasztalata szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy a felek nincsenek is tisztában azzal, hogy mikor, milyen szerzői jogi oltalom alatt álló műveket hoznak létre. 

Sok esetben vitatott, hogy kinek a szellemi terméke az adott műalkotás.

  • Egy grafikus által készített reklámlogó például kit illet? 
  • Ki jogosult azzal kapcsolatosan valamilyen jogot érvényesíteni? A grafikus? A grafikai stúdió?
  • Jogosult vagyok-e védjegybejelentést tenni egy más által rajzolt logóra? 

Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nagyon gyakran elmarad. Ez pedig nagyon gyakran vezet jogvitákhoz. 

Szerzői jog törvény: az önkéntes műnyilvántartás jelentősége

Bár a szerzői jogi törvény szerint az oltalom megszerzéséhez nincs szükség semmilyen hivatali eljárásra, mégsem haszontalan a szerzői jogi művekkel kapcsolatban igénybe venni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által nyújtott lehetőségeket. A szerzőnek lehetősége van közokirattal bizonyítani, hogy egy adott időpillanatban ő rendelkezett a művel. Ennek bizonyítására szolgál az önkéntes műnyilvántartás jogintézménye azzal, hogy okirattal bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett művet a szerzője megalkotta, azaz a mű azon a napon már a nyilvántartásba vett tartalommal létezett.

A művek önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataltól. Az önkéntes műnyilvántartás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) hatálya alá tartozó valamennyi műtípusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed.

Az eljárás során kiállított okiratban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt igazolja, hogy a szerzőként megnevezett kérelmező(k) a műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként (sajátjukként) ismerte(ék) el. A tanúsítvány a műpéldánnyal a szerzőségi védelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték, elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az elektronikus tanúsítvány és műpéldány sérülésmentes állapotban van. 

Miért válasszam a Dr. Krajnyák & Társa szerzői jog ügyvédi iroda szakértő csapatát?

A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Szerzői jogi ügyvédeink amikor csak tehetik az elektronikus eljárást preferálják. Az elektronikus úton benyújtott kérelemhez a műpéldányt elektronikus formában kell mellékelni. A formanyomtatvány rögzíti a szerző(k) nevét és címét, képviselet esetén a képviselők nevét és címét (székhelyét), a szerző vagy képviselő e-mail címét vagy telefonszámát, a nyilvántartásba venni kért mű címét, műfaját és hordozóját, továbbá (szükség esetén) a mű egyedi azonosítását segítő további adatokat.

Ez egy egyszerű, költséghatékony eljárás annak érdekében, hogy közokirattal tudjuk igazolni azt, hogy a szerzői jogi műnek a birtokában voltunk, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt eljártunk. 

  • Ügyvédi irodánk segítséget nyújt abban is, hogy a megfelelő jogi keretek között kerüljön sor az elkészült szerzői művek hasznosítására felhasználási és egyéb licensz szerződések útján.
  • Ezen felül kollégáink peres és peren kívüli jogi képviseletet látnak el szerzői jogsértés esetén, valamint jogdíjfizetéssel kapcsolatos ügyekben közös jogkezelő szervezetek előtt is.

Forduljon bizalommal szerzői jogi ügyvédeinkhez!

Kérdése van? Keressen minket!